Augusztus 31! Az utolsó hivatalos nap a nyárból. Az utolsó nap, hogy sokáig tudjunk aludni. Így hát kihasználtam és sokáig aludtam. Vagyis inkább ez volt az elképzelés, de 10 óra után 10 perccel már kidobott magából az ágy. Átrobogtam a fürdőbe zuhanyozni, majd miután végeztem felkapkodtam magamra ami a kezem ügyébe akadt. Sminkelésre nem fordítottam nagy figyelmet, hisz itthon vagyok így fölösleges. Lecsoszogtam a konyhába és kikaptam a tálból egy almát reggeli gyanánt. Elvettem az asztalról a pár napja kapott papírt az iskolából és kiültem a teraszra. Átfutottam a sorokat. Az iskolai dolgokról volt benne szó. Hogy a termeket merre találom, melyik órám melyik teremben lesz és mikor. Az osztálynévsort is megkaptam, az igazgató állítása szerint: neked lesz jobb, ha tudod kit, hogy hívnak. Még pár dolgot átfutottam, aztán mivel úgy észleltem, hogy a nyáron eltunyultam, felszedtem pár plusz kilót is és még az idő is jó elmehetnék futni. Előtte felvettem pár kényelmes göncöt, telefonommal és fülesemmel együtt elindultam. Elég kihalt helyen lakom, ahol csak pár ház található, így az erdő felé kezdtem el "futni". Először csak kocogtam, majd pedig gyorsabb tempóra kapcsoltam.
Kidöntött fák mellett futottam el, mikor egy gyönyörű helyhez értem. A nap sugara be- be sütöttek a fák lombkoronáin.
Gyorsan készítettem egy képet, majd futottam tovább. Annyira belemerültem a gondolataimba, hogy csak arra eszméltem fel, hogy egy elhagyatott, félig ledőlt házhoz értem. Az ablakai ki voltak törve, teteje pedig már omladozott.
A hideg futkosott a hátamon, mikor körülnéztem. Elfogott az az érzés, hogy figyelnek. Nem szerettem volna dühös medvékkel vagy a ház dühös tulajával találkozni, ezért inkább folytattam tovább utamat. Nem találkoztam egy ijesztő mókussal sem, akinek szemei feketék és vér folyik a szájából. Mondjuk elég érdekes lett volna, ha egy ilyen "szörny" futott volna szembe velem. Bár kitudja, a pletykák szerint ez a város "misztikus". Haha, de nagyon élénk fantáziája van néhány embernek. Haha, még hogy vérfarkasok léteznek. Nah, persze én meg vagyok a húsvéti nyuszi. Hazakocogtam és ismét lezuhanyoztam. Szerencsére nagybátyám fizeti a számlákat, szegény nem tudja mire vállalkozott. Fitten és felfrissülve mentem le késői ebédet készíteni, hisz már 1 óra is elmúlt. Gyorsan összedobtam egy salátát, és meg is ettem. Ezek után felmentem a szobámba és elkezdtem a cuccaimat összeszedni holnapra. A nyáron már mindent megvettem, amit fontosnak véltem. Szövegkiemelők, tesicucc: (rövid gatya és ujjatlan), pár füzet meg toll. Persze vettem egy táskát is, hisz valamibe el kell cipelnem ezt a "rengeteg" dolgot. (Remélem éreztétek benne az iróniát)
Szóval beledobáltam mindent, ami kell és feldobtam az asztalomra. A szekrényemhez mentem és valami iskolába illő öltözék után kutakodtam. Így emellett a szett mellett döntöttem:
Soha nem voltam az a miniszoknyát és magassarkút hordó típus, jobban szeretek farmert és tornacipőt hordani. Jah és persze, ha valaki motort vezet, nem a legjobb azt magassarkúba tenni. ( Jah igen, van egy motorom, amivel majd suliba járok)
Miután mindennel végeztem ami a sulival kapcsolatos, készítettem pár muffint holnapra és tv-t néztem.
Este 10 felé kezdtem álmos lenni. Felkaptam magamra az alvó ruhámat, majd bedőltem az ágyba és felhúztam a telefonom ébresztőjét holnapra, hogy el ne aludjak.....
Hát ez lett volna az első rész! Tudom, hogy egy kicsit rövid és unalmas lett, de ígérem a második rész már sokkal izgalmasabb és hosszabb lesz! Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen lesz Michelle első napja az új iskolában, akkor maradjatok velünk, és megtudjátok!! Addig is... Csók L xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése